Amit nézel, azt kapod
Amit nézel, azt kapod (What you see is what you get), ezt gyakran WYSIWYG-ként rövidítik, ami azt jelenti, hogy amit a számítógép képernyőjén látsz, az pontosan ugyanaz, mint amit megjelenítesz vagy elraktározol.
Az életről szerzett tapasztalatainkat nagymértékben meghatározza, hogyan látunk dolgokat vagy hogyan akarjuk látni azokat. “Amilyen a látásmódod, olyan a világod” – tartja a mondás. Az életet nem olyannak látjuk, ahogy van, hanem amilyenek mi vagyunk. Ha az életet küzdelemnek látjuk, a lencse, amin keresztül nézünk, a rutinfeladatokat nehéznek, a kisebb kellemetlenségeket pedig elviselhetetlennek láttatja. Az ilyen szemlélet a gyenge mentális állapot eredménye, ami tovább gyengíti a tudatot, a csüggedés szakadékába rántva minket.
Valami hasonló történik a kapcsolatokban is. Ha az embereket általában megbízhatatlannak tatjuk, akkor képtelenek leszünk megbízni bárkiben is és szenvedni fogunk emiatt. Nem lesznek szoros és baráti kapcsolataink és a félelem, a kétség és az aggodalom fog üldözni bennünket.
A jelen életben és a múltban szerzett tapasztalataink beszínezik a világról alkotott képünket, de azt is, ahogy a körülöttünk élő emberek viselkednek. A félelmeink, az aggodalmaink, a kétségeink és a preferenciáink különböző mértékben annak az eredményei, ahogyan a világot látjuk.
Ha derűlátóak vagyunk, akkor a problémákat kihívásként fogadjuk, lendületesen nekivágunk és a következményeket is vállaljuk, miközben tanulunk a tapasztalatokból. A kudarcok nem húznak lefelé, inkább ugródeszkává válnak.
De ha általános rosszkedvűség jellemzi a természetünket, akkor a vidámság nélküli létezésünk maga is tehernek fog tűnni számunkra, és minden nehéz ember vagy helyzet, minden kudarc az élet nyomorúságosságának a megerősítését szolgálja.
Igen, a világnak vannak csúnya oldalai, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni vagy letagadni, de vannak fényes és örömteli pontjai is. Lehet, hogy nap mint nap szomorú dolgokat látunk, de nem kell kizárólag ezekre koncentrálnunk. Rajtunk múlik, hogy mennyi figyelmet és érzelmet fektetünk beléjük.
Mit nyerünk azzal, ha ismételten a világban zajló megdöbbentő dolgokra gondolunk? Ha olyasmiről van szó, ami személyesen engem érint, akkor megpróbálhatom megérteni az okát és megtalálni a lehető legjobb módszert annak a kezelésére. Miután ezt megtettem, át kell helyeznem a hangsúlyt az élet derűsebb oldalára, mert ez az, ami erőt fog adni azzal, hogy pozitív érzéseket kelt bennem.
Amikor megszokásból és ismételten az élet sötét oldalán rágódunk, az ebből fakadó érzések elszívják az energiánkat és az örömünket. Amikor azonban hátralépünk és a nagyobb képet szemléljük, felismerjük, mi az, ami értéket jelent számunkra és azzal foglalkozunk. Ilyenkor az időnket és az energiánkat konstruktív módon használjuk, ami tanuláshoz és fejlődéshez vezet.
El kell eligazodnunk az életben: észrevenni benne a jót, elkerülni vagy értelmesen kezelni a káros dolgokat, továbblépni és segíteni másoknak is, hogy ugyanezt tegyék.