A tudatalatti
A tudatalatti a lélek anatómiájának része, és nagyon fontos feladata van – az általunk felállított valóság megteremtése. Bármit teszünk, mondunk, gondolunk és legfőképpen érzünk, az valóságos paranccsá vagy gondolat- és cselekvésmintává válik. Amint bármilyen érzésünk van bármilyen helyzettel kapcsolatban, máris reagálunk, így az elraktározódik és mintává válik, vagyis a jövőben újra és újra meg fog történni.
A tudatalatti a mi nevünkben dolgozik. Elraktározza helyettünk mindazt, amit gondolunk, érzünk és cselekszünk. Abban a pillanatban, amikor érzéseink vannak valamivel vagy valakivel kapcsolatban, ezek az érzések automatikusan elraktározódnak a tudatalattiban. Ha egyszer elraktározódtak, természetes módon előjönnek, amikor valamilyen esemény vagy beszélgetés aktíválja azokat. Ez újra és újra meg fog történni, akár az akaratunk ellenére is, mindaddig amíg tudatára ébredünk és tudatosan úgy döntünk, hogy változtatni akarunk.
A valóságban a tudatalatti szerepe hatalmas. Képes átalakítani minket, a szokásainkat, a teljesítményünket, ha egyszerűen megtanuljuk, hogyan használjuk a javunkra és jóra. Ha változtatni akarunk, meg kell változtatnunk a „parancsot” vagy a „mintát”. Ez azt jelenti, hogy más vagy új érzést kell kialakítanunk egy adott helyzettel vagy személlyel kapcsolatban, pozitív módon; olyat, amely minket szolgál és lehetővé teszi számunkra, hogy túltegyünk magunkat a korábbi benyomásokon.
Ez történhet megértéssel (soha nem fogjuk tudni, hogy a másik min ment keresztül az életben), elfogadással (engedjük, hogy önmaga legyen), megbocsátással (legyünk elszakadottak és engedjük, hogy mások is eljátsszák a szerepüket az élet nagy színházában). Lehet, hogy ez a pozitív programozás egy ideig nem látszik hatásosnak, de ha megértjük, hogy az új programozás a helyes módja annak, hogy másként érezzünk, gondolkodjunk és cselekedjünk, egy bizonyos ponton ez a természetünk részévé válik. Rendkívül fontos, hogy ezt az új, pozitív valóságot a mostban teremtsük meg. A gondolkodási minták és viselkedési szokások hosszú idő alatt alakultak ki. Nem elegendő tehát csak egyszer „átprogramozni”. A hosszú távú szokások felülírásának kulcsa a kitartás. Más szavakkal, az új viselkedési mintát ismételten alkalmaznunk kell, minden egyes alkalommal, amikor a régi minták felbukkannak, hogy az új természetes módon beépüljön.
A tudatalatti a mi „varázspálcánk”, amit érdemes használni, hogy hasznosan szolgáljon minket és a világot, azáltal, hogy visszatekerünk minden negatív élményt a múltból és új látásmódot, érzést teremtünk; folyamatosan elszakadunk a legrosszabbtól, miközben a legjobb inspirál.
Semmi sem hűti le jobban a tudatunkat, mint a meditáció. Ez a gyakorlat nem csak egy módszer, hogy megnyugodjunk és ellazuljunk, ami elengedhetetlen a jó közérzethez, de egy eszköz arra is, hogy elgondolkodjunk azon, hogyan haladjunk előre és arra összpontosítsunk.A meditáció egy csodálatos eszköz, ami segíti, hogy a tudatalattink a javunkat szolgálja.



