A méltánylás művészete
Minden társadalomban, szervezetben és csoportban van valami, ami működik. Mindenkiben van valami különleges. Szellemi szinten azt is mondhatjuk, hogy mindenkiben ott van a korlátlan jóság lehetősége. Ez azt jelenti, hogy elfogadom, hogy minden emberi lényben van veleszületett pozitív minőség.
Amire irányítjuk a figyelmünket, az válik a realitásunkká. Mivel az érzéseink nagyon gyorsan jönnek a gondolataink után, ezért fontos, hogy bölcsen irányítsuk a gondolatainkat. Tudományos kutatások is bebizonyították, hogy azok a virágok virágzanak, amik pozitív, szóbeli méltánylást kapnak, és azok elhervadnak, amiket kritizálnak. Képzeljük el a saját kritikánk hatását és azt, hogy milyen a dicséret energiája, amikor élvezzük a méltánylás gondolatait.
Minden pillanatban megteremtjük a saját realitásunkat. A realitás több dimenziós. Ezzel kapcsolatban van egy ősi mondás: „Én a világot nem olyannak látom, amilyen valójában. Én a világot olyannak látom, amilyen én, magam vagyok.” A realitásunk akkor változik, ha mi is változunk. Magamat láthatom egy problémának, de láthatom egy gyönyörű lénynek is, aki mindennap tanul valami újat. Ez az én választásom és nekem a választás eredményével is együtt kell élnem. Emlékeznem kell arra, hogy mindennap, minden pillanatban tudatosan kell választanom, ami által minden pillanatban megteremtődik a saját realitásom.
A gondolatok megelőzik a tetteket. Bármiről is gondolkozzunk, az befolyásol minket. Ezért nagyon fontos, hogy a gondolatainkat pozitivitással töltsük meg, aminek erőteljes a hatása. Amikor önmagunkkal kapcsolatban pozitív kérdéseket teszünk fel, például: mi az öntisztelet, vagy, mit jelent a béke, a türelem, a boldogság, akkor a válasz megtalálásának folyamatában mélyen elmerülünk a saját minőségeinkben, azokat újból felfedezzük, és a felszínre hozzuk.
A múlton rágódni és amiatt sajnálkozni, nem hoz változást. Sok energiát veszítünk és továbbra is a múltban maradunk. Tehát, mindig a legjobbat vegyük, a többit eresszük el és haladjunk tovább.
Fontos, hogy értékeljük a különbözőséget. A zen mester két vitatkozónak azt mondta: neked is igazad van és neked is igazad van. Amikor méltányoljuk a realitások sokszínűségének valóságát, akkor engedjük, hogy mindenki az legyen, amilyen a választása. Ha valóban segíteni akarok, akkor mindig a pozitív realitást kell választanom.
A nyelv, amit használunk, megteremti a saját realitásunkat. Ahogy leírom a dolgokat, az válik a saját valóságommá, és ez fogja meghozni az eredményt is. Tehát, legyünk nagyon óvatosak a szavakkal, amiket használunk. Az emberek nagyon hisznek a verbális áldások, vagy átkok hatásában. Az érzékelésnek nagyon nagy ereje van. Ugyanakkor most meg kell tanulnunk használni a pozitív nyelv erejét, és pozitív megerősítést kell adnunk azért, hogy megerősítsük a saját érdemességünket, a jó minőségeinket és a sikerünket.
