A változás ereje
Sokan azért tanulnak meditálni, mert el akarnak lazulni. Egy olyan világban, ahol állandó a követelmény, ahol minden villámgyorsan változik, az emberek egy olyan technikát szeretnének elsajátítani, amely megszabadítja őket a feszültség különböző formáitól, amikkel szembekerülnek. Belső megnyugvásra vágynak, amely egyensúlyt hoz az életükbe, és ami pozitív keretek között tarja a tudatot.
Keleten a meditáció ősi tradíció, amely sokkal több, mint egyszerű ellazulás, és mivel pozitív, a tudat megvilágosodásának egyik módja. A megvilágosodott tudat békével, világossággal és kedvességgel teli. A világosság képessé teszi az egyént arra, hogy jó döntéseket hozzon saját maga és a többiek számára; a kedvesség pedig megvéd a negatívitás káros hatásaitól. A meditáció célja a bölcsesség, a béke és a kedvesség értékeinek használata, hogy képes legyen az egyén kontroll alatt tartani a tudatát, azaz a tudata az utasításainak megfelelően működjön.
Azonban, már az ősi időkben is megértették, hogy a tudat kontroll alatt tartása rendkívül nehéz. Azt mondták, hogy a tudat olyan, mint a szél: soha nem vagyunk képesek elkapni vagy fogva tartani – arra megy, amerre akar, nincs olyan emberi lény, aki mestere lehetne. Más példákban a tudatot az elefánthoz hasonlították, ami rendkívül erős, de ugyanakkor szelíd és türelmes is, és mesterien képes rengeteg munkát elvégezni. De, ha az elefánt megvadul, gyengédsége és türelme teljesen eltűnik; rombol, és mindenben kárt tesz, ami az útjába kerül. Amikor a tudat a stressz hatása alatt van, a megvadult elefántra hasonlít; elveszíti a kontrollt, és irányíthatatlanná válik.
A tudat megszelídítését nagyszerű művészetnek tartják, amihez idő, figyelem, gyakorlás szükséges, és mindenek felett az, hogy az illető őszintén, szívből, igazán akarja megváltoztatni a gondolkodásmódját. A berögzült gondolkodásunk megváltoztatásához mind az ellazulás, mind a pozitivitás, a nyugalom, a kedvesség szükséges, de ez csak akkor lehetséges, ha mélyen befelé tekintünk. Az emberek bármilyen erőteljesen törekedjenek a változásra, a változáshoz feltétlenül személyes felismerésre van szükség, és arra a vágyra, hogy a saját erőfeszítésünkkel hozzuk létre a változást. Az állandó és pozitív változás nem tevődhet ránk kívülről; azt mi magunk választjuk.