A gondolat energiája
A világ számunkra olyan, amilyennek látjuk. Miért nem gondolkodunk tehát pozitívan önmagunkról és a világról?
A pozitív gondolkodást sokan félreértik. Néhányan úgy gondolják, hogy aki pozitívan gondolkodik, az széles mosollyal jár fel s alá, és úgy gondolja, minden nagyon jó. Nem érdekes, mi történik, csak annyit mond magában, mosolyogj. A pozitív gondolkodás azonban sokkal mélyebb, mint egy felvett külső mosoly.
A pozitív gondolkodás egy belső szellemi magatartás, ami új életszemlélet és problémamegoldó képességet jelent. A pozitív gondolkodás cselekvésre, változásra tanít és nem védekezésre. Arra tanít, hogy bármilyen helyzetben erősek maradjunk, ne mások vagy a körülmények irányítsanak bennünket. Fedezzük fel újra az eredeti tiszta énünket, azt a legbelső erőforrást, amellyel az életünket kreatívabban és jelentőségteljesebben tudjuk élni.
Bár a nap folyamán mindannyian szinte egyfolytában gondolkodunk, nagyon kevesen vesszük észre, milyen hatalmas ereje van a gondolatoknak. A gondolat teremtőerő. A gondolat olyan, mint egy parányi mag, ami a tudatunkba elültetve növekedni fog sajátságossága révén.
Bármi, ami körülöttünk van, a tudatunkból indul el, minden a gondolataink következménye. Mégis a gondolataink szintjén való önismeretünk a leghiányosabb. Miért?
A tudósok szerint naponta kb. 30-50000 gondolatunk van, ami természetes módon egy állandó áramlatként folyik át a tudatunkon. Ezek, egyrészt a külvilág impulzusainak a hatására keletkeznek, másrészt az életünkben átélt és emlékként rögzült tapasztalatokból jönnek. A gondolataink olyan gyorsan változnak, hogy szinte időnk sincs a tudatos felismerésükre. Különösen a haszontalan vagy negatív gondolatok sebessége igen gyors, ami a harag, a félelem, az aggodalom, a bizonytalanság, stb., kellemetlen érzését váltja ki bennünk.
Nem csoda tehát, hogy ilyen sebesség mellett nincs alkalmunk arra, hogy megfigyeljük a gondolataink, az érzéseink és a cselekedeteink közötti összefüggéseket. Nagyon sokszor a tudatunk működését a sok átélt negatív tapasztalat, a trauma, vagy a külvilág eseményei tartják befolyásuk alatt. Elszoktunk attól, hogy a gondolatainkat saját magunk irányítsuk megfigyelő kontrollal.
Néha úgy érezzük, hogy egy kifordult világban élünk, ahol a háború, a gyilkosság, a pletyka, a harag, a békétlenség egy normális állapot, és ehhez szinte már hozzá szoktunk. Azonban valójában minden emberi lény békére, szeretetre és boldogságra vágyik.
Életünknek a pozitív gondolatok, a pozitív viselkedés ad világos irányvonalat. A tudatunk igazi tápláléka a tiszta, önzetlen gondolat. Az önmagunkhoz és másokhoz való pozitív hozzáállás az életet élvezetessé teszi, és nem küzdelmessé. Negatív alapból soha nem születhet pozitív gondolat. Akik mélyen gyakorolják a pozitív gondolkodást, felismerik, hogy csak saját maguk lehetnek a helyzet urai, önmaguk mesterei, azáltal, hogy felismerik a gyengeségeiket, és azonnal változtatnak azokon. Ha azt akarjuk, hogy mások és a körülmények változzanak, akkor először nekünk kell változnunk. Ez a felismerés erőt ad a változáshoz.
Egyedül a pozitív gondolatok teszik lehetővé, hogy felhalmozzuk a belső erőt. A pozitív gondolkodás révén megpróbáljuk meglátni a jót minden helyzetben, nem akadunk el a dolgok külső látszatánál. Látjuk a problémát, felismerjük a realitást, ugyanakkor képesek vagyunk a megoldást is megtalálni, mert a haszontalan gondolatok nem viszik el az erőnket. A belső békénket megőrizve szembe tudunk nézni a kellemetlen szituációkkal, felül tudunk emelkedni az adott helyzeten.
A gondolatok energiája mindig abba az irányba folyik, ahová a figyelmünket koncentráljuk.