Gyönyörű tudat

A szép arcot mások is megtapasztalják, míg egy szép tudat a legnagyobb luxus valakinek. Ez a tudat gyermeki, ártatlan, boldog, ártalmatlan, gondtalan és kedves. Ennél is fontosabb, hogy ez egy olyan tudat, amely mentes a vágyak és csalódások hullámaitól. Egy olyan világban, ahol úgy tűnik, nagy a sötétség, hogyan lehetséges, hogy a tudatunk ilyen könnyű és gyönyörű legyen?

Ahhoz, hogy a sötétségből a fénybe lépjünk, mindössze meg kell tenni az „Ébredés” egy lépését, aztán minden megváltozik. Mint valaki, aki felébred álmából, és az éber valóságban találja magát, ami teljesen más, mint az álmai valósága. Az ébredő valóság egy perccel korábban nem létezett számára. Ugyanígy az „Ébredés” új valóságot nyit meg egy másik szinten. Felfedezed az új „én”-t, ami nem létezett az alvás fázisában.

Aki tudatos és tisztában van az ébrenlét dimenziójával, az a teljes fizikai valóságot álomnak vagy egy álombeli történetnek tekinti. Teljesen tudatában van a történettől való teljes függetlenségének. Ennélfogva nincs a történethez kapcsolódó bánat vagy csalódás élmény. Ha így látjuk az életet, teljesen más perspektívát kapunk.

Az ébredés egyetlen lépése mindent megváltoztat. Az egyén láthatatlan megfigyelőnek vagy láthatatlan utazónak tekinti önmagát. Utazó időben és térben. Egy láthatatlan színész, aki a test kosztümén keresztül játszik, és minden háttér csak díszlet. A színész tudja, hogy a színpadon lévő kellékek nem tartoznak hozzá, ő csak a szerepét játssza.

Az ego az, amely fenyegetést jelent erre a magasabb tudatra. Az ego a történet alapján határozza és azonosítja magát, birtokossá és a territóriumához ragaszkodóvá teszi. Az ego visszaszorítása a módszer a gyönyörű tudat felfedezéséhez. De az ego is harcolni fog, mert túl akar élni. A tudatlanság állapotában virágzik. Abban a pillanatban, amikor értéket adunk a történetben szereplő dolgoknak, az ego nagy lesz. Minél kisebbnek látjuk a fizikai világot, annál kisebb lesz az ego. Az ego egy örök koldus, akinek egyre többre van szüksége, különben szegénynek és üresnek érzi magát. A lélek úgy fogja érezni, mintha ezer vágy által vetett árnyékban élne.

Lépéseket tenni az ego visszaszorítására a legbátrabb lépés, de nagyon kevés ilyen bátor harcos van. Az ego eltávolítása olyan, mint véget vetni a fogyatkozásnak, és engedni az én eredeti természetének a ragyogását. Egy ilyen tudat mindig gyönyörű, gyermeki, tele örömmel és szeretettel.