A természet üzenete. A természet törvényei.

A természet üzenete. A természet törvényei.

Ha van valami, ami évezredek óta elámítja az emberiséget, akkor ez az a csoda, ahogy a természet törvényei működnek a világegyetemben. Az ember legnagyobb örömét az jelentette, amikor felfedezte, hogy van néhány egyszerű törvény az anyag látszólagos összetettsége, bonyolultsága mögött. A gyakorlatban láthatjuk, hogy ezek a törvények léteznek és mindenre hatnak körülöttünk, beleértve bennünket is. A világban minden ezeknek a törvényeknek a keretén belül történik. Néhányat ismerünk, néhányat nem.

Számos törvénye van a fizikának (a gravitáció törvénye, a termodinamika törvénye, stb.), a kémiai reakcióknak, az anyagcserének és a fiziológiai folyamatoknak is. Tetszőlegesen három osztályba csoportosíthatjuk ezeket a törvényeket és kölcsönhatásaikat.

  • A teremtés törvénye (anabolikus)
  • A pusztítás törvénye (katabólikus)
  • A fenntartás és megőrzés törvénye

Azt is tudjuk, hogy a gyakorlatban a fenntartás hajlama az uralkodó. Ha valamit feldobunk a levegőbe, az visszaesik a földre. Ha valaki elvágja az ujját, a fiziológia törvényei hatnak a sebre egész addig, amíg az meg nem gyógyul. A teremtés és a pusztítás hajlama kiegyensúlyozza egymást, és a fenntartás végbemegy. A földet és a világot e két természeti törvény egyensúlya tartja fenn.

A szabad akarat ára

Láthatjuk, hogy ezek a törvények tartják fenn az egész állati, növényi és ásványi világot. A gyökér természetes módon húzódik a víz felé (hidrofilia); a levelek a nap felé fordulnak (fotofilia); az ember bélrendszere a megfelelő emésztő nedveket választja ki az elfogyasztott tápláléknak megfelelően. A fenntartás az akarattól függetlenül történik.

Az állat és az ember is fájdalmat tapasztalhat bármitől, ami potenciálisan veszélyes; a hőtől, az éles, kiálló tárgyaktól, a rossz testtartástól, az izom túlterhelésétől, stb. A fájdalom figyelmeztetést jelent. A fájdalom folytatódik vagy fokozódik egész addig, amíg az ember nem érti meg az üzenetet, és nem fordít figyelmet a veszélyre. A fájdalom érzése csupán azért létezik, hogy védje a „szabad akaratot”. Ez különösen akkor szembetűnő, amikor megnézzük az emberi test felépítését. Fájdalmat érzékelő receptorok (idegvégződések) csak olyan területeken vannak, ahol érvényesül az akaratlagos ellenőrzésünk. A test olyan részeiben, ahol ez nem érvényesül, ezek a receptorok hiányoznak, mint pl. a belekben. Egy sebész operáció közben több centimért kivághat a bélből anélkül, hogy fájdalmat okozna a páciensnek. Érzéstelenítésre csak a bőr felvágása miatt van szükség. Mindennap megtapasztalhatjuk azt is, hogy ha valami nagyon forrót veszünk a szánkba, és azt lenyeljük, akkor a forróságot nem a nyelőcsőben vagy a belekben tapasztaljuk meg. A hő és fájdalom csak a nyelőcső felső részéig érezhető.

Az üzenet megfejtése

Ha megértjük a természet bölcsességét és a fájdalom észlelésének a jelentőségét, akkor bizonyos végkövetkeztetéshez is eljuthatunk.

  • Minden fájdalom, amit az egyén észlel, üzenetet tartalmaz és ezért helytelen a fájdalmat elnyomni anélkül, hogy megértenénk a benne rejlő üzenetet.
  • Ott van az üzenet az összetettebb típusú fájdalom (betegség) mögött is. Lehet, hogy a megfejtés nehéz, mégis erőfeszítést kell tennünk, hogy az üzenetet megértsük.
  • Az érzelmi fájdalmak, a mentális szenvedés, a szomorúság, a kielégítetlenség, stb. mögött is van üzenet. Ahogy a fizikai fájdalom, ugyanúgy a lelki szenvedés is eltűnik, miután az üzenetet megértettük és megtettük a megfelelő lépést. Amikor mindenféle szenvedéstől megszabadulunk, akkor az életünk a természeti törvényekkel összhangban van.

Az érzelmi szenvedés üzenete

A lelki szenvedés gyötrelem. Fontos, hogy a mögöttes üzenetet megértsük, és a változást előidézzük. Ha a leckéből nem tanultunk, akkor a szenvedés folytatódik vagy fokozódik. Az érzelmi fájdalom vagy reakció nagyon különböző lehet. Az érzelmi szenvedéseket legtöbbször a bennünk rejlő, a személyiségünkhöz kapcsolódó tényezők okozzák.

Az emberi tényező

Két különböző személy teljesen különböző módon válaszolhat ugyanarra a külső helyzetre. De azt is tudjuk, hogy ugyanaz a személy ugyanarra a helyzetre máshogyan válaszolna, ha több lenne a tudása. Például, valaki türelmetlenül reagál a kollégája viselkedésére, de amikor megtudja, hogy a munkatársa gyerekkorában súlyos agyi sérülést szenvedett, a reakció megváltozik. A tudás, a megértés idézi elő a különbséget. Az emberek leginkább a megszerzett tudásban és a hitben különböznek egymástól. A tudást a tapasztalat adja, de a szenvedés és a fájdalom figyelmeztet és megvédhet bennünket a rossz vagy káros választásoktól.