A mentális idő

A mentális idő – gondolat és sebesség

A tudatunkban bárhová el tudunk menni, de nem a testünkkel. Használjuk a memóriánkat. Például, mondhatom azt, hogy menjünk el gondolatban New Yorkba. A tudatunkkal vissza tudunk menni a gyermekkorunkba, amikor 10 évesek voltunk. A gondolat sebessége azonnali.

A fizikai cselekedetek sebessége sokkal lassúbb.

Minden lélek térben és időben cselekszik. A tetteink lehetnek verbálisak, fizikaiak vagy tudati tevékenység. Sok ember rengeteg időt tölt telefonálással. Valójában kevesebb, mint ½ perc is elegendő, hogy elmondjuk, amit akarunk. Gyakran csak ismételjük önmagunkat. Ha valóban csak azt mondanánk, amit kell és azt is csak egyszer, akkor olyan sok időt megspórolnánk. Nem tudom, miért beszélünk olyan sokat. Azt hiszem az emberek félnek a csendtől.

Tér és érzékelés

Az emberi tudatot nagymértékben befolyásolják az érzékszervek és az érzékelés. Einstein azt mondta, hogy az észlelés csak a mindennapi realitás számára hasznos. Ha egyszer azon túljutunk, az érzékek észlelése becsapó, és nem biztosít megbízható adatokat a megfigyelőnek.     

A Stanford Egyetemen, Kaliforniában, kutatásokat végeztek azzal kapcsolatban, hogy némelyik primitív törzs másként érzékel dolgokat, mint mi a nyugati világban. A törzsben egy férfi, aki állatokat legeltetett a hegyekben, képes volt túllátni a hegyen. Hogyan? Őt nem korlátozta az a tudat, hogy ezt nem tudja megtenni; ő nem tudta, hogy lehetetlenség keresztül látni a hegyen. Ő képes volt látni a hegy túloldalát, mert nem rendelkezett olyan mentalitással, mint mi, ami azt mondja, hogy „te nem láthatod a hegy túloldalát”. Ő másként használta az érzékelése erőit. A mi tudatosságunk nagyon korlátolttá vált a mindennapi realitások fizikai észlelésével.

Ok és okozat

Az emberek tudni akarják a jövőt, mégis, meg vannak győződve arról, hogy azt nem lehet előre ismerni. Bármit tegyünk, az valamilyen ok oka, és az az ok egy másik ok oka. Az utolsó ok végső soron az első ok. Ez az örökkévalóság. Ha az időről az ok és okozat tekintetében gondolkodunk, akkor az okozat egy másik okozat okává válik, és ez egészen addig tart, amíg eljutunk a teljes körhöz, ami az összes ok és okozat számát reprezentálja. Az utolsó okozat válik az első okká. Mindaddig így haladunk, amíg végül visszatérünk oda, ahonnan elindultunk. Az idő így halad és az óra is így ketyeg előre.

Singapurban van egy szobor, aminek a karja olyan hosszú, hogy körbeéri a földet és megérinti a saját hátát. Ez egy metaforikus alak, ami leírja a karma törvényét; a kéz a cselekedet eszköze, amivel bármit tegyünk, annak a következménye automatikusan visszatér hozzánk.

Mindannyian folyamatosan cselekszünk. A cselekedet a mag elvetése. Annak megfelelően, hogy milyen magot vetünk el, el kell fogadnunk annak a magnak a gyümölcsét. Ez a karma filozófiája: minden cselekedet megteremt egy azzal egyenlő és ellentétes viszonzást. A karma következménye lehet rövid-, közép- és hosszú távú.

Az elmozdulás a tudatosságban elmozdulást jelent az értékekben

Mindig van változás a létezésünk minőségében. A tetteink hatása és következménye befolyásolja a világ minőségét, amiben élünk.

Az elmozdulás az értékekben elmozdulást jelent a körülményekben

Amikor az emberek minél több fizikai vagyont akarnak mértéktelen módon, ez kimeríti a Föld erőforrásait. Azt mondják, mindenből van elegendő mindenki szükségleteire, de nem mindenki kapzsiságára. Ha megsemmisítjük a Földet, hol fogunk élni? Amikor feltöltjük önmagunkat, a lelket, a szeretet, a béke, a boldogság, stb minőségeivel, amik egy nem anyagi, földön túli szellemi Forrásból jönnek, teljesen más eredményt kapunk. Mi szellemi lények vagyunk, tehát a Forrásnak is szelleminek kell lennie. A szeretet, a béke, az üdvösség, a tisztaság, a belső erő és bölcsesség Óceánja messze él az anyagi univerzumon. Ez az Intelligencia egy másfajta energiát sugároz, ami megváltoztatja az idő és az anyag minőségét.