Vegetarianizmus

A vegetarianizmus nem vallási, de etikai és egészségügyi kérdés. Ha meg akarjuk őrizni a méltóságunkat, a kötelességünk, hogy ne legyünk erőszakosak és megvédjük az alacsonyabb rendű élőlényeket, mint pl. az állatokat.

Az erőszakhoz hozzátartozik az olyan élet elpusztítása, ami magasabb tudatossággal rendelkezik, képes gondolkodni és érezni. A gyümölcsök és zöldségek nem rendelkeznek ezzel a típusú tudatossággal. A föld elegendő vegetációval rendelkezik ahhoz, hogy táplálni tudja az emberiséget. A növények élete rövid időn belül regenerálódik, míg állatokat tenyészteni a hús fogyasztásért sokkal költségesebb és ökológiai egyensúlytalanságot okoz. Ha valaki azt mondja, hogy „csak hetente egyszer eszem húst”, ez sem igazolja a tettét. Nem mondhatjuk, hogy hetente csak egyszer, vagy egy hónapban egyszer vagyunk erőszakosak. A morális kérdésekben soha nincs „de”. Vagy erőszakosak, vagy erőszakmentesek vagyunk. Ebben nincs átmenet.
 

A közmondás is azt mondja: amilyen az étel, olyan a tudat. A szellemi fejlődés lehetetlen tiszta étrend nélkül. A nem vegetáriánus étkezéssel együtt nagyon sok vibráció is együtt jár, ami befolyást gyakorol. Amikor egy állatot lemészárolnak, akkor az állatban megkezdődik a hatalmas küzdelem a túlélésért. Ezek az erőteljes érzelmek szétáradnak az atmoszférában és befolyásolják az egész Univerzum vibrációját. A fájdalommal teli érzelmek szennyezik a környezetet és ezek ugyanúgy benne maradnak a húsban, amit azután elraktároznak, megvásárolnak, megfőznek és megesznek. Sok szellemi vezető, szent, híres tudós, művész, sportember folytattak vegetáriánus étkezést, mint Newton, Leonardo da Vinci, Gandhi, Tolsztoj, Benjamin Franklin, Bernard Shaw, Einstein, Buddha, Konfucius, Platon, Sokrates, stb. Az összes fő vallás az élet tiszteletét és az erőszakmentességet hirdeti.

 

Jainizmus

Egy jain szerzetest csak akkor tekintenek tökéletesnek, ha a következő öt fogadalmat megteszi és be is tartja. Nem vesz el életet, nem támogatja a hamisságot, a lopást, a kéjvágyat és az anyagi tulajdon felhalmozását.

 

Kereszténység

A kereszt a béke, az erőszakmentesség és az univerzális testvériesség szimbóluma.

 

Iszlám

A szent Korán azt mondja: senki életét nem szabad feláldozni valaki más hasznáért. Mohamed azt mondta, hogy Isten semmilyen erőszakot nem bocsát meg, amit egy másik teremtés jogaival szemben elkövettek.

 

Szikhek

Guru Nanak tanítása szerint, ha valaki tisztátalan dolgot eszik (húst, stb.), elveszíti a saját méltóságát, és értéktelenné teszi önmagát.

 

Hinduizmus

Az ősi hindu szentírások sokat mondanak el nekünk a szatvikus (tiszta) és tamszikus (tisztátalan) étrenddel kapcsolatban. A húsra, halra, tojásra, fokhagymára, hagymára és retekre azt mondják, hogy növeli, stimulálja a nemi ösztönt és haragot, nyugtalanságot, idegességet, kegyetlenséget, feszültséget teremt.

 

Hipokrata dolog megölni egy állatot és azután egy másikat imádni, vagy pusztán azért böjtölni, hogy elnyerjük Isten kegyelmét. A mondás szerint: amit ma megeszünk, holnap azt viseljük. És ez igaz. Az erőszakos reakció, a félelem, az idegesség, ami a húsban felhalmozódik, amikor az állatot lemészárolják, a lélekbe kerül. A szellemi harmónia egyensúlyának felbomlása elsődlegesen az állatok és más élőlények elleni erőszaknak tudható. Ez az egyik fő oka a mai világunkban lévő kegyetlenségnek és embertelenségnek.