Mi a meditáció?
A meditáció egy olyan gyakorlat, ami segít megismerni önmagadat, hogy felfedezd, valójában ki vagy. A meditáció által újra megismered az igazi “én”-t, aki merőben más természetű, mint a problémás, feszült énünk. Észreveszed, hogy az igazi természeted, a valódi éned nagyon pozitív.
Lényegében a meditáció a belső világod felfedezése és megtapasztalása; a gondolataid, érzéseid megértése; a hozzáállásod, a motivációd, a szándékaid megismerése. A meditáció annak a művészete, amivel egyensúlyt teremtesz a külső és belső között, de belülről kifelé és nem kívülről befelé haladva. A meditációban felfedezed a szellemi függetlenségedet, a saját felelősségedet és a belső erőforrásaidat, amiket használva egy jobb minőségi életet élhetsz.
A meditáció szót a tudat különböző állapotának körülírására alkalmazzák: szemlélődés, koncentráció, imádkozás, mantra, stb. Maga a szó valószínűleg az azonos tövű “mederi” latin szóból ered, aminek a jelentése: “gyógyítani”. A meditációt minden bizonnyal tekinthetjük egy gyógyító folyamatnak úgy érzelmileg, mint szellemileg, sőt bizonyos értelemben még fizikailag is. A meditáció legegyszerűbb definíciója: a tudat helyes használata, a pozitív gondolkodás. Nem kell a gondolatainkat erőszakkal megszüntetni, de azokat helyesen kell használnunk. A legtöbb meditációban kétféle gyakorlatot alkalmaznak: a koncentráció gyakorlása és egy mantra állandó ismétlése. A mantra egy szent gondolat, szó vagy hang, amit halkan, hangosan vagy akár csak gondolatban állandóan ismételnek. A mantra szó a tudat felszabadítását jelenti (a “man” jelentése tudat, a “tra” pedig felszabadulást jelent). A Rádzsa Jóga meditációnál a koncentráció nem egy fizikai tárgyra irányul. A fizikai világ helyett a figyelmünket a “belső” énünk felé fordítjuk. A mantra – szavak vagy mondatrészek ismétlése – helyett szabad áramlást engedünk a gondolatainknak, vagyis a tudatot természetes módon használjuk. A gondolatoknak ez a pozitív áramlása önmagunk pontos megértésén alapszik, és kulcsszerepet játszik a bennünk rejlő béke és csend kincseinek a feltárásában.
A meditáció a belső csend és nyugalom felfedezése, amely az iránytűhöz hasonlóan a megfelelő időben, a megfelelő irányba vezet bennünket. Ebben a nyugtalan és zajos világban sok ember választja a megnyugvást, az elcsendesedést. Amikor ezt elérik, ez a nyugalom úgy hat a tudatra, mint az oxigén, lélegzethez jut a megértés, és az élet gazdagabb lesz. Természetesen cselekvésre szükség van, hogy kifejezzük magunkat a szerepekben, amiket eljátszunk a kapcsolatokon keresztül. Azonban, ha néha nem állunk meg, hogy belélegezzük a csendet, akkor a tudat fuldokolni kezd, a gondolatok sebessége olyan lesz, mint egy szuper gyorsvonaté, és az agy úgy érzi magát, mintha egy kukta feszültségében lenne. Az érzelmi kitörések és a reagálások olyanok, mint egy vulkán, a szem beleszédül az információk hegynyi láncolatába, és a fej cikázó hullámvasúttá válik. Ez a stressz. A tudatnak ki kell jönnie a levegőre, el kell hagynia a feszültség dzsungelét, a határidőket, a rohanást, és le kell lassulnia, meg kell találnia a belső csend pontját.
A meditáció egy módszer annak a pontnak a megtalálásához, amely békével, jótékonysággal és egyensúllyal tölti fel a tudatot.