Miért válunk mérgessé?

Mindannyian ismerjük a haragot. Mindannyian békét keresünk. A legtöbbünk nehéznek találja a megbocsátást, különösen akkor, ha a fájdalom forrása közeli és személyes! A harag pusztít, a béke helyreállít, és a megbocsátás gyógyít – ez az út, amit mindannyian megtanulhatunk. Először azonban meg kell értenünk a haragunk valódi okait, meg kell ismernünk a béke valódi forrását és a megbocsátás megvilágosult módszerét.

Háborút indítani

„A háború az emberek fejében kezdődik” ez egy jól ismert megállapítás, amit gyakran idéznek az ENSZ egyik alapokmányából. Nem a fegyver az, ami öl, hanem az érzelem, amely meghúzza a ravaszt. A harag a gyilkos. Bármikor, amikor irritációt, frusztrációt vagy haragot érzünk, figyeljünk, és észre fogjuk venni, hogy három fronton indítunk háborút; a múlttal, egy másik személlyel vagy önmagunkkal.

Háborúban vagyunk a múlttal, mert a haragunk olyan dolog felé irányul, ami már megtörtént, és az érzelmi reakció arra késztet, hogy megpróbáljuk megváltoztatni azt, amit lehetetlen. Valahol és valamikor a múltban elmélyítettük önmagunkban azt a hiedelmet, hogy a világnak, beleértve minden embert, pontosan azt kell tennie, amit mi akarunk, hogy tegyenek.

Háborúban vagyunk egy másik emberrel, mert olyat tett, amit helytelennek ítélünk, és a haragunk egy kísérlet, amivel megpróbálja őt megváltoztatni, vagy azzal akarunk bosszút állni. De lehetetlen kontrollálni és megváltoztatni másokat. A harag szokása annyira mély, hogy ez a nyilvánvaló igazság, még nem tudta megölni a bennünk rejlő illúzió gyökerét, hogy a harag jó. Az emberek mindig meghozzák a saját döntéseiket, és irányítják a saját cselekedeteiket. Természetesen ezek befolyásolhatók, de nem kontrollálhatók. Nelson Mandela 27 évig tartó fogsága arra emlékeztet minket, hogy miközben kontrollálták a test szabadságát, semmit nem tudtak tenni a tudata állapotával. Ebből adódott az a képessége, hogy kilépjen egy ilyen tapasztalatból úgy, hogy se a szívében, se a szemében nem volt bosszúvágy. A megbocsátásnak ez a képessége tette őt a világ egyik legelismertebb vezetőjévé. Ösztönösen mi is tudjuk, hogy az a személy, aki szabaddá vált az összes haragtól és feloldott minden bosszúval teli gondolatot, elnyeri mások tiszteletét és legmélyebb elismerését.

Háborúban vagyunk önmagunkkal, mert a világ nem úgy táncol, ahogy mi fütyülünk. Valaha is voltunk olyan éttermi szituációban, hogy 40 perc várakozás után kiderült, elfelejtették a rendelésünket? Idegesek lettünk? De kire? Talán először a pincérre, de aztán önmagunkra, hogy miért nem szóltunk öt perc eltelte után. Itt két hiba is történt. Először az, hogy nem beszéltünk előbb. Másodszor, hogy nem sikerült irányítanunk az érzelmeinket.

Legközelebb, ha dühös leszel, legyél tudatos, és szakítsd szét a harag mintázatát azzal, hogy felteszel önmagadnak két egyszerű kérdést: Most mit próbálok elérni? Válasz: Megpróbálom kontrollálni azt, amit nem lehet (a múltat és az embereket). Ki szenved először és leginkább? Válasz: Saját magam! És ha a haragod önmagadra irányul egy látszólagos kudarc miatt, akkor ismételd el ezt a rövid mondatot: „Nincs olyan dolog, mint a kudarc, csak egy más eredmény, mint amit vártam”. És ha továbbra is ragaszkodsz ahhoz, hogy dühös legyél, akkor kérdezd meg önmagadtól: „Mennyi ideig fog tartani a haragom?” Meg fogsz lepődni, milyen gyorsan elszáll.