Szabadság

Szabadság

A szabadságnak ára van. Jogokat követelünk, de azokkal a jogokkal vannak kötelezettségek is. Néha azt gondoljuk, hogy szabadok vagyunk abban, hogy azt tegyük, amit akarunk, függetlenül a tettek hatásától másokra, a környezetre és az egészségünkre. A szabadság nem azt jelenti, hogy azt tehetjük, amit akarunk és akkor, amikor mi akarjuk. Ez a szabadság helytelen használata.

A szabadság mindenki számára egyenlő. Mindannyiunknak joga van a szabadsághoz, a békéhez és a boldogsághoz, függetlenül a vallástól, a kultúrától és országtól, ahol élünk. Amikor beleavatkozunk mások jogaiba, akkor az ő szabadságuk és a miénk is megtörik. Lehet, hogy rövidtávon úgy tűnik, hogy a beavatkozás sikert hoz, de hosszú távon az igazság mindig kinyilvánítja önmagát. Amikor mások szabadságát és boldogságát veszélyeztetjük, akkor mi is egyszer ugyanabban a helyzetben fogjuk találni önmagunkat. Ez az énben és másokban is felforduláshoz vezet. Ez a zűrzavar és felfordulás a világban most nyilvánvaló.

A szabadság megértése az értékek megértésével kezdődik. Meg kell érteni, hogy az emberek csak akkor tudnak szabadon együtt élni, amikor kifejezik a béke, a boldogság és az öntisztelet eredeti minőségét. Amikor ezek a minőségek ellentétes irányban változnak, akkor megjelenik a vágy, a harag, az ego, az érzéki élvezet és kezdjük elveszíteni a belső szabadságunkat. Kezdjük elveszíteni önmagunk felett az önkontrollt. Többé nem vagyunk képesek arra, hogy kontrolláljuk a gondolatainkat, az érzéseinket és a fizikai érzékszerveinket. Ez vezet a ragaszkodáshoz és elindítja a negativitás láncolatát. Végül a szabadság teljesen megtörik.

Ebben a világban láthatjuk, hogy a legtöbben a negativitások láncának a foglyai. Ha felismerjük ezeket a láncokat, akkor újból visszanyerhetjük a belső szabadságot. A láncokat a bölcsesség és türelem ollójával kell elvágnunk, nem erőszakkal, haraggal, frusztrációval, vagy irritációval. Ehhez csendesnek, békésnek és befelé fordultnak kell lennünk, mert csak akkor leszünk képesek arra, hogy lássuk, mit kell tennünk. Fel kell ismernünk, hogy a negativitás összes láncát el kell távolítanunk, még a szubtilis láncokat is. Nem őrizhetünk meg egy kevés haragot, vagy kapzsiságot. A becsületesség, a kegyelem és a könnyűség értékeit kell alkalmaznunk a magatartásunkban, a hozzáállásunkban, a gondolatainkban. Amikor belül szabadok vagyunk, szabadok a negativitás láncaitól, akkor bárhol legyünk, mindig szabadok leszünk. Megtapasztaljuk, hogy minden szituáció jó és azok nem tartanak minket fogva. Lelkesedésünk lesz az élet iránt és az időnket is hasznos módon fogjuk használni. A belső szabadságból jön a tolerancia ereje. Ezzel segíthetünk másokat is, hogy szabaddá váljanak a negatív láncaiktól. Ha a szabadság egyensúlyban van a felelősséggel, a szeretettel és a törvénnyel, az emberi lelkiismeret nincs többé elnyomva, de szabadon kifejezi önmagát.

A világ mindaddig nem válik szabaddá a háborúktól és igazságtalanságtól, amíg az emberek nem teszik önmagukat szabaddá, amíg a jogok nem kerülnek egyensúlyba a felelősséggel, és a választás a lelkiismerettel.